Annaval beszelgettunk tegnap ejjel, o is valami hasonlo szituacioban volt. Nekem azert nehez, mert egy szemelyben te vagy a szerelmem, a legjobb baratom es a legfontosabb szemely az eletemben. Es most hihetetlen nagy ur keletkezett utanad, most hogy azt az utat valasztottad, ahol a vegen megint szettorik a szived. Majd ha ezeket a sorokat olvasod vedd eszre, hogy mindenki latta ezt, csak te nem. Mivel nem tudom irsz-e valamikor is meg ebben az eletben ugy dontottem a szulinapodkor belinkelem neked a blognak a cimet. Ez csak egy szeletke az erzeseimnek, mivel igazabol szavakba nem lehet onteni, hogy mit erzek. Lehetne az is a cime, hogy Egy szerelmes sziv szenvedesei. Harmas alliteracio.

Nehez kimondani azt hogy elengedek valamit\valakit amihez\akihez ragaszkodom, szeretem, fontos nekem. Nekem te az vagy. Nekem minden vagy. Benne vagy a mindennapjaimban. Ez inkabb felemelo, mint ijeszto, mert altalaban mas embereknek nincs ilyen fontos ember az eletukben. En nem csak a jo napjaidon vagyok ott veled, hanem a rosszakon is. Ezt sose felejtsd el.
Szerettelek. Szeretlek. Valoszinuleg szeretni is foglak. Valamikor a vilagot is jelentetted nekem. ( Ez a srac sose fog szeretni, csak ideig-oraig. Elvezd ki amig tart, aztan lepj tul rajta vegre.)  Ha az elet egymasnak teremtette a szivunket ugyis megtalaljak egymast idon es teren keresztul. De nem varhatok rad olbe tett kezzel, Elnem kell, hogy megvalositsam a celjaimat. Hogy ezt melletted viszem veghez vagy nelkuled az ido eldonti.
A szivem most gyenge. Miattad. Meg kell erosodjek ujra, hogy keszen alljak ujra megsebezni valaki miatt.


Elengedlek, hogy szarnyalhass. Hogy talald meg onmagad.  Es ha ugy alakul lehet visszavitorlazol hozzam.
Igy legyen.